Christ lan in Todesbanden BWV 4 [Kattints ide!]

Bleib bei uns, denn es will Abend werden BWV 6 [Kattint ide!]

„13. állomás
Jézus testét leveszik a keresztről

»Esdek, hogy szívembe véssed – Szűzanyám, nagy szenvedésed, – S az Átvertnek sebeit.« (Stabat Mater) – A szent testet leveszik a keresztről és a fájdalmas Istenanya fogadja karjaiba. Ott találom meg az Urat őnála! Sohasem fogok elfeledkezni az Úr Jézus édesanyjáról, az én édes anyámról: a Boldogságos Szűzről.” [Sík Sándor: A keresztút (részlet) — Kattints ide!]

Tegnapi hír: „Ukrajna szentszéki nagykövete »nehézségnek« ítélte meg a Vatikán korábbi bejelentését, miszerint egy ukrán és egy orosz család közösen viszi a keresztet nagypéntek este a római Colosseumnál tartandó keresztút egyik stációján. Andrij Juras, Ukrajna szentszéki nagykövete a Twitter-fiókján azt írta: általános aggodalmat keltett Ukrajnában és más ukrán közösségekben az az elképzelés, hogy ukrán és orosz nők együtt vigyék a keresztet a Colosseumnál a hagyományos keresztúton. »Dolgozunk az ügyön, megpróbálva elmagyarázni, miért tartjuk nehéznek a megvalósítását, és milyen következményei lehetnek.« (...) A Vatikán nem kommentálta az ukrán szentszéki nagykövet kijelentéseit, és nem változtatta meg a keresztút programját. Antonio Spadaro, a La Civiltá Cattolica katolikus hetilap főszerkesztője közösségi oldalán úgy kommentált: »meg kell érteni, hogy Ferenc pápa pásztor és nem politikus. Az Evangélium szellemisége szerint cselekszik, a megbékélést tartva szem előtt annak ellenére, hogy kevés remény látszik ebben az agresszív háborúban, amelyet a pápa szentségtörőnek nevezett«. Spadaro atya emlékeztetett, hogy Ferenc pápa március 25-én Oroszországot és Ukrajnát is Szűz Mária oltalmába ajánlotta.” [Forrás]

A száj Ukrajna szentszéki nagykövetéé, de a hang az USÁ-é.

És csak halkan jegyzem meg: az ortodox Húsvét április 24-én lesz. Kíváncsian várom, hogy lesz-e akár egyetlen „nagyember” ezen a bolygón, aki felveti, hogy az ünnepre való tekintettel a hadviselő felek kössenek fegyverszünetet, kezdjenek el tárgyalni és egyezzenek meg. Még van egy-két napja a Világ hatalmasainak, hogy kezdeményezzék a húsvéti békét...

A szentek általában nagyon praktikusak. Pio atyának egy időben éjszakánként gyakran megjelent a cellájában az ördög. A legkülönbözőbb alakokban jött, hogy Piót megkísértse, de nem járt sikerrel. Végül Jézus képében jelent meg. Piónak gyanús volt a dolog, de nem tudta, hogyan döntse el, hogy valóban Jézus-e a jelenés vagy az ördög játszik vele. Végül a józan paraszti eszére hallgatott és nagyon gyakorlatiasan oldotta meg a kérdést. Azt mondta: ha te vagy Jézus, mondd azt, hogy éljen Jézus! Az ördög erre eltűnt, mivel bármilyen megtévesztésre képes, de Jézust soha nem éltetné.

Alapos mérlegelés után arra jutottam, hogy a kramatorszki támadást [Kattints ide!] Szaddám Huszein hajtotta végre saját fejlesztésű és gyártású tömegpusztító fegyvereivel. Van még ember ezen a bolygón, aki akár csak egyetlen szavát is elhiszi akár az oroszoknak, akár az ukránoknak?

Azért nem kell ám elbíznunk magunkat attól, hogy mi vagyunk a környék legjobban futó téeszcséje! Van egy gyakorlatias, agilis téeszelnökünk, aki megvívja a maga kis meccseit a központtal, miközben a párttitkár sértetten intrikál ellene. De nyugodjon meg mindenki! Ha szanálni kell a téeszcsét, sem az elnökünk, sem a párttitkárunk, de még a főkönyvelőnk sem fog rosszul járni, a terheket mi, a tagság, fogjuk viselni. [Egy komment a Világhálóról]

A választásokat követő egy-két napon lehetett vigadni vagy búslakodni, de lassan talán már nem árt egy kicsit mérlegelni is. Eszünkbe juthat például, hogy a túl nagy siker súlyos károkat tud okozni, mind a személyben, mind a közösségben. Ami engem illet, simán elcserélném a kétharmadot egy egyszerű többségre és egy eredményes népszavazásra. Nem túl vidám dolog nézni azt sem, hogy a jobboldali közösség, az intellektuális és erkölcsi kihívások elmaradása miatt, hogyan válik fokozatosan csőcselékké. Aki emlékszik még arra, hogyan nézett ki a jobboldali tábor, mondjuk, 2008-2010 környékén, szembesülve azzal, hogyan néz ki most, bizonyára egyetért velem abban, hogy ez így nincs rendjén. Aki nemzetben gondolkozik, az látja, hogy bármennyire sikeres is, koncepcionálisan elhibázott a Fidesz politikája. Sokkal kevesebb kommunikációra és sokkal több kultúrára volna szükség, ideje volna sokkal kevésbé demokratikusnak és sokkal inkább kereszténynek lennünk, ha még holnap is szeretnénk magyarként élni. Hasonlóképp ideje belátnunk azt is, hogy a kormánypárti kétharmadnak semmi köze a jobberséghez és a magyarsághoz, annál több a biztonsághoz, a stabilitáshoz és a jóléthez. A csapda ott van, hogy bármikor előfordulhat, hogy szorul a gatyamadzag és választanunk kell magyarságunk és jólétünk között. És hogyan válassza a magyarságot, aki azt sem tudja, mi az? Én a Kádár-rendszerben nőttem fel, láttam, hogyan rohasztja szét a társadalmat az a hamis ígéret, hogy a konformizmus, azaz kussolni, elég. Nem elég...

Barátaim az Úrban! Egy olyan aspektusára szeretnélek ráébreszteni benneteket a vasárnapi választásoknak és népszavazásnak, mely kevesek figyelmét keltette fel, ugyanakkor valószínűleg a legjelentősebb és legsötétebb motívuma volt azoknak. Az eredményeket mindenki ismeri vagy aki nem, az odakattint az OVB honlapjára és megismerheti azokat, ámde a következmények felismerése és megértése már kissé összetettebb feladat. Újraválaszottunk egy tizenkét éve kormányon lévő pártot és megválasztottunk országgyűlési képviselőket, akiket, ha elégedetlenek leszünk tevékenységükkel, négy év múlva leválthatunk, azonban történt valami olyan is ezeken a választásokon, ami ennél sokkal messzebbre mutat, hosszú időkre megváltoztathatatlan és jóvátehetetlen. A népszavazás érvénytelenné tételére gondolok, arra, hogy sokak, megengedem, demokrata hevületből, érvénytelen szavazatot adtak le és ezzel, szándékukkal ellentétesen, a demokrácián ütöttek hatalmas sebet. A bűn nem az ő bűnük, hanem azoké, akik erre heccelték őket, a következményeket azonban ők is viselni fogják. Azzal ugyanis, hogy széttrollkodták a népszavazást, a kormánypártok mozgásterét nem szűkítették, épp ellenkezőleg, bővítették, annak lehetőségét viszont, hogy a népszavazás témájában valóban közvetlen demokratikus döntés születhessék, a kérdésben a nép akarata érvényesüljön, legalábbis évtizedekre ellehetetlenítették. Talán nem volna minden tanulság nélküli végiggondolniuk, hogy kiknek is váltak nemtelen eszközévé, mire is használták fel őket akaratukkal ellentétesen! A népszavazás elérvénytelenítésére bujtogatók célja nem az volt, hogy a hatalmat blokkolják, mivel ezt ilyen módon nem is tudnák, hanem az, hogy a népet, magyarán, hogy a homoszexuális aktivizmus és a genderizmus gyermekekkel kapcsolatos szándékainak és törekvéseinek soha, semmilyen módon ne állhassa útját a népakarat — nem másra, mint erre szolgálhat, mint jövőben hivatkozás, az (el)érvénytelen(ített) népszavazás. Ahogy én látom, az országgyűlési választások és a gyermekvédelmi népszavazás legnagyobb vesztesei ezek a megtévesztett és kihasznált választók. Csak ennyit szerettem volna mondani. Köszönöm, hogy meghallgattatok!

Kiegészítés (2022. április 7.):

Kommentelők egymás közt. Egy hírportál cikke alatti kommentfolyamban olvastam:

– Miért nem írjátok le sehova, hogy érvénytelen lett a népszavazás, mert sehol nem adtak le 50%-nyi érvényes szavazatot?

– De hát neked ennek örülni kellene, nem? Elértétek, amit akartatok, hogy kiüssétek a nép kezéből a gyermekeik sorsáról való döntés jogát. Mondjuk, az érdekes lesz, ha rájönnek és számon kérik rajtatok! De ez, persze, a jövő zenéje.

Én a Kádár-rendszerben nőttem fel. No, az tényleg diktatúra volt és az tényleg nem volt vicces. S mivel tényleg nem volt vicces, ezért nem is lehetett komolyan venni, mert beleroppant volna az ember. Talán ez volt az első, amit gyerekkoromban a társadalmi létezésről megtanultam. Ha itt ma valóban diktatúra volna, akkor a mai rettegők egészen bizonyosan nem engedhetnék meg maguknak, hogy rettegjenek. [Egy komment a Világhálóról]

1. „Vissza a jövőbe” (illusztrációk) [Kattints ide!]

2. Hogyan nem lettem kommunista? [Kattints ide!]